fbpx

„Az ember az emberért mesél, hogy a mesék tiszta, szelíd fényénél felébredjenek és növekedésnek induljanak a szív első gondolatai” (Jacob Grimm).

 

Az emberek évezredek óta mesélnek egymásnak. A valódi mesék, amelyek több évszázadon, sőt évezredeken át fennmaradtak, még azoktól a tisztánlátóktól származnak, akik még akkor is érzékelték az érzék feletti világ történéseit, amikor az emberek többsége már legfeljebb csak hitt benne. Voltak olyan misztériumiskolák, ahol a beavatottak ezen szellemi élmények birtokában tanító célzattal történeteket alkottak. Az első mesemondók tehát beavatott papok voltak. Ezekből a történetekből hagyományozódtak át a klasszikus mesék és a népmesék szájról szájra, ám úgy, hogy lényegük máig változatlan maradt. Ez csak úgy volt lehetséges, ha feltételezzük, hogy a mesék valóban általános igazságokat, az emberiség történetének és az emberi lélek legmélyének ősi titkait örökítik tovább generációról generációra. Ezek közül a legfontosabbak a moralitás, illetve az, hogy a világ alapvetően, jó, szép, igaz, és rend van benne.

 

A XX. század egyik legnagyobb gondolkodója, Rudolf Steiner, csakúgy, mint C. G. Jung, azt állítja, hogy a varázsmesék, bármilyen régen is keletkeztek, a mai kor embere számára is fontos, aktualizálható üzeneteket hordoznak. Az azonban, hogy ezeket az üzeneteket hogyan fejthetjük meg, már a pszichológia egyik legmodernebb ágának, a pozitív pszichológia, ezen belül a mesepszichológia irányzatának gyümölcse. A Sajátmese-módszer abban különleges, hogy jobb agyféltekés módszerrel az ősi mesék mintájára írt mesénk alapján mutatja meg, sokszor a meseíró számára is meglepő módon, hogy mi zajlik a lelkünkben, mit és hogyan érdemes változtatnunk ahhoz, hogy harmóniába kerüljünk magunkkal és környezetünkkel.

— 

Ha szeretnél saját életedben felvetülő, aktuális kérdéseidre is választ kapni, várunk szeretettel a Sajátmese-tanfolyamunkon! 

 ITT lehet jelentkezni a tréningre, a Facebook-esemény pedig ITT található!